A településről
„A bérces Udvarhely megyének azona pontján, hol a kanyargó Fehér-Nyikó nemsokára az öreg Nagy-Küküllőbe szakad, – fekszik Rugonfalva. A fehérre meszelt, zsindellyel vagy cseréppel fedett csinos székely házak előtt még itt-ott áll a galambdúcos kapu s a falu közepén büszkén emelkedik a sugár torony, melynek szépsége és régisége egyaránt ritkítja párját. A falu keleti oldalánál a Füzes-, nyugati oldalán a Tó- patakja siet a szőkevizű Fehér-Nyikó habkarjaiba, hogy szelíd csobbanással tovább kanyarogjanak a szederindás partok mentén. Ha eljő a tavasz: a falut környező apró rétek fölségesen ragyognak a vadvirágok színpompájától s az erdős bércek zöld lombja közül a faluba hallszik a madarak vidám éneke. A folyócska mentén a berkek sűrűjében éjfélig ver a csalogány, hogy aztán kevés pihenés után ismét csattogó zenével köszöntse a ragyogó szemű hajnalcsillagot.”
A templomról
A román kori hajó északi falára még az átépítés előtt falkép került, mely a reformáció szellemében hosszú időre vakolat alá került. A töredékesen ránk maradt falkép nagyobb része 1971-ben került elő, 1981-ben Benkő Elek régész tisztította meg és kereste meg a kép széleit. A 2018-ban kezdődött felújításokat megelőző előtanulmányok során, a vakolat alatt még esetlegesen rejlő további falképeket kutató ablakok lettek nyitva, ám a falképről újabb részletek nem kerültek elő. A két, egymás alatt húzódó képsorból álló freskó nagy valószínűséggel a román kori hajó egész északi falfelületét beborította. Benkő Elek, Rugonfalva középkori emlékei-ben a képről ekként ír:
„A fekete, fehér, okker, sziénabarna, cinóber színekkel festett, viszonylag jó megtartású freskó felső ciklusa a Királyok imádását ábrázolja. Az alsó képmező — egy glóriás fej (?) kis töredékének kivételével — teljesen megsemmisült. … A jelenet jobb oldalát a baldachinos trónon ülő, barna ruhát, azon feketésszürke köpenyt viselő Mária tölti ki, ölében a szintén barnába öltöztetett gyermek Jézussal. A trónus mögötti drapériát négy angyal tartja, közülük a bal oldalinak feje teljesen, a mellette lévőé részben elpusztult. Mária előtt Gáspár térdel, töredékes alakját hússzínű köntös fedi, levett koronáját jobb kezében fogja, baljával Jézus lábát tartja, melyet megcsókol. Jézus bal kezében a Gáspártól kapott ajándék, a pénzzel teli kehely látható, jobbját áldásra emeli. A jelenet bal oldali részét az előbbitől geometrikus keret választja el. Itt a két másik király áll, nevüket a fejük mellé fehérrel festett kisbetűs felirat tudatja (melchior, illetve baltizar). A felirat betűinek jellege a falkép koránál későbbinek tűnik. Fölöttük okkerszínű kis körökkel díszített ruhába öltözött angyal repül, aki a betlehemi csillagra hívja fel a figyelmüket. Menyhért a csillagra, Boldizsár Máriára mutat, jobbjukban az ajándékaikat tartalmazó fedeles kelyhet, pontosabban cibóriumot tartják. Mindketten hosszú, derékban összefogott köntöst viselnek, a Menyhérté barna, a Boldizsáré barnával erezett feketésszürke. Szerecsen szolgájuk hátat fordít a jelenetnek, és magasra emelt palackból iszik. A tüntetően pogányul viselkedő, a középkori szóhasználat szerint „rigó módjára” öltözködő szolga ruházata4 (szürke-fehér csíkos felsőruha felemás, barna és okker, lábra simuló harisnya), valamint a szája szélén lecsorgó folyadék részletező rajza aligha nélkülözte a nevelő célzatot. A falkép felső részének sérülései a templom késő gótikus bővítése során keletkeztek.”
A XV. század végén bekövetkező átépítés során a templomhoz keleten egy sokszög záródású szentélyt, hozzá sekrestyét és osszáriumot, nyugaton tornyot építettek. A reformáció következtében a szentélyből nyíló sekrestye ajtó befalazódott, a sekrestye és osszárium bontásra került. Alapjaik a templom északi oldalánál ma is láthatók.
Az orgona
A gyülekezetről