Rólunk

A településről

„A bérces Udvarhely megyének azona pontján, hol a kanyargó Fehér-Nyikó nemsokára az öreg Nagy-Küküllőbe szakad, – fekszik Rugonfalva. A fehérre meszelt, zsindellyel vagy cseréppel fedett csinos székely házak előtt még itt-ott áll a galambdúcos kapu s a falu közepén büszkén emelkedik a sugár torony, melynek szépsége és régisége egyaránt ritkítja párját. A falu keleti oldalánál a Füzes-, nyugati oldalán a Tó- patakja siet a szőkevizű Fehér-Nyikó habkarjaiba, hogy szelíd csobbanással tovább kanyarogjanak a szederindás partok mentén. Ha eljő a tavasz: a falut környező apró rétek fölségesen ragyognak a vadvirágok színpompájától s az erdős bércek zöld lombja közül a faluba hallszik a madarak vidám éneke. A folyócska mentén a berkek sűrűjében éjfélig ver a csalogány, hogy aztán kevés pihenés után ismét csattogó zenével köszöntse a ragyogó szemű hajnalcsillagot.”

Ezekkel a szavakkal emlékezik meg Sebesi Samu szülőfalujáról. A település keletkezésének ideje illetve nevének eredete a múlt homályába vész. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában úgy fogalmaz, hogy a falu nevét a hagyomány egy ide települt Rugon nevű székely őstől eredezteti. Ugyanitt olvasható, hogy „… itten valamely szerzetes rendnek volt hajdan kolostora. E szerzetesek egy Kádár nevű hatalmas úr által elzavartatván, innen mentek a Firtosra. E szerzeteseké lett volna a rugonfalvi ref. templom is, mely egyike székelyföldi érdekesebb műemlékeinek …” Ezt a feljegyzést igazolja a falu közepén álló, XIII. században épült templom, melynek mesterien kifaragott köveken álló szentélye és déli ajtó béllete egy gazdag patrónus és műértő szerzetesrend nélkül nem igen készülhetett volna el.

A templomról

Aromán kori templomnak csak a hajója maradt ránk. A keleti oldalon valaha állt hajófalat és román kori szentélyt elbontották, melyeknek alapja a 2021-es régészeti ásatások során bukkant elő. A hajó padlójába élére állított téglasor a régi alap eme nyomvonalát hivatott szemléltetni. A régi kis méretű templom ma is álló félköríves bejárata nyugat felől nyílik, fölötte, a nyugati karból ajtó enged bejárást a torony testébe. A 2020-ban folyó munkálatok során déli oldalon a vakolat alól egy korábbi bejárat került felszínre, melyet a gótikus átépítéskor befalaztak. Mivel e XV. százaadi átépítés során a templom hosszát is megnövelték, a hajó tengelye is keletre tolódott, ezt követte a ma is használatban levő új bejárat, kőből faragott bélletének páratlan szépsége méltán vonja magára a tekintetet.

A román kori hajó északi falára még az átépítés előtt falkép került, mely a reformáció szellemében hosszú időre vakolat alá került. A töredékesen ránk maradt falkép nagyobb része 1971-ben került elő, 1981-ben Benkő Elek régész tisztította meg és kereste meg a kép széleit. A 2018-ban kezdődött felújításokat megelőző előtanulmányok során, a vakolat alatt még esetlegesen rejlő további falképeket kutató ablakok lettek nyitva, ám a falképről újabb részletek nem kerültek elő. A két, egymás alatt húzódó képsorból álló freskó nagy valószínűséggel a román kori hajó egész északi falfelületét beborította. Benkő Elek, Rugonfalva középkori emlékei-ben a képről ekként ír:

„A fekete, fehér, okker, sziénabarna, cinóber színekkel festett, viszonylag jó megtartású freskó felső ciklusa a Királyok imádását ábrázolja. Az alsó képmező — egy glóriás fej (?) kis töredékének kivételével — teljesen megsemmisült. … A jelenet jobb oldalát a baldachinos trónon ülő, barna ruhát, azon feketésszürke köpenyt viselő Mária tölti ki, ölében a szintén barnába öltöztetett gyermek Jézussal. A trónus mögötti drapériát négy angyal tartja, közülük a bal oldalinak feje teljesen, a mellette lévőé részben elpusztult. Mária előtt Gáspár térdel, töredékes alakját hússzínű köntös fedi, levett koronáját jobb kezében fogja, baljával Jézus lábát tartja, melyet megcsókol. Jézus bal kezében a Gáspártól kapott ajándék, a pénzzel teli kehely látható, jobbját áldásra emeli. A jelenet bal oldali részét az előbbitől geometrikus keret választja el. Itt a két másik király áll, nevüket a fejük mellé fehérrel festett kisbetűs felirat tudatja (melchior, illetve baltizar). A felirat betűinek jellege a falkép koránál későbbinek tűnik. Fölöttük okkerszínű kis körökkel díszített ruhába öltözött angyal repül, aki a betlehemi csillagra hívja fel a figyelmüket. Menyhért a csillagra, Boldizsár Máriára mutat, jobbjukban az ajándékaikat tartalmazó fedeles kelyhet, pontosabban cibóriumot tartják. Mindketten hosszú, derékban összefogott köntöst viselnek, a Menyhérté barna, a Boldizsáré barnával erezett feketésszürke. Szerecsen szolgájuk hátat fordít a jelenetnek, és magasra emelt palackból iszik. A tüntetően pogányul viselkedő, a középkori szóhasználat szerint „rigó módjára” öltözködő szolga ruházata4 (szürke-fehér csíkos felsőruha felemás, barna és okker, lábra simuló harisnya), valamint a szája szélén lecsorgó folyadék részletező rajza aligha nélkülözte a nevelő célzatot. A falkép felső részének sérülései a templom késő gótikus bővítése során keletkeztek.”

A XV. század végén bekövetkező átépítés során a templomhoz keleten egy sokszög záródású szentélyt, hozzá sekrestyét és osszáriumot, nyugaton tornyot építettek. A reformáció következtében a szentélyből nyíló sekrestye ajtó befalazódott, a sekrestye és osszárium bontásra került. Alapjaik a templom északi oldalánál ma is láthatók.

Az orgona

Aszentélybe 1861-ben orgona kerül, építője Mátisfalvi Szőcs Sámuel. Mindkét szélládájában beírás található, ahol Mátisfalvi mester megörökíti a következőket: „Készült Mátisfalvi művész Szőcs Sámuel által Fő gondnok Tkts.Bartha Gergely úr jótékony befolyásánál fogva ,algondnok Vetési Sándor és ének vezető Fülöp Dániel idejekben 1861-be.” „Készítette Szőcs Sámuel ezt Rugonfalvára az Istennek dicső magasztalására 1861.” Pap Zoltán orgonarestauráló szerint további levéltári kutatásból derülhet ki, hogyan menekültek meg az eredeti fém sípok a rekvirálástól. A hangszer bútorzatát és eredeti homlokzati sípjait a padokkal egyszínűre mázolták. Mivel ez az egyetlen megmaradt eredeti Mátisfalvi Sz. Sámuel által épített homlokzat, különös védelmet érdemel, kiváló analógia más elrekvirált sípok rekonstruálásához. Belső fémsípjain szakszerűtlen hangolás nyomai láthatóak, behasításokkal hangolták a már hangra vágott sípokat. A sípok kevés hiánnyal, javítható állapotban megvannak. Az orgona restaurálására 2014-ben került sor.

A gyülekezetről

Rugonfalván jelenleg mintegy 300 lelket számláló református közösség él együtt unitáriusokkal, katolikusokkal. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során református lesz, de közben az unitáriusok is teret nyernek. Sőt az 1600-as évek első tizedében „Dávidista, avagy Sombatos papot vittek némely rugonfalvi értékes emberek” (Dávid L.: i. m. 251–252.; Magvető. 1884. 164.), és a betfalviakat, akik megmaradtak reformátusnak, „elrekesztették” a templomtól. Bethlen Gábor a templomot 1618. dec. 18-án a reformátusok javára ítéli a többség címén.